A keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb kastélya, amelynek 101 helyiségéből 20 terem tekinthető meg múzeumként. A kastély legértékesebb kincse a Helikon Könyvtár, amely közel 100 000 kötetet őriz gyönyörű barokk polcain.
A kastély története
A Festetics-kastély építése 1745-ben kezdődött, amikor Festetics Kristóf egyemeletes, 34 helyiséges barokk kastélyt emeltetett. Az épületet a 18. és 19. században többször átépítették és bővítették. Mai formáját 1883 és 1887 között nyerte el II. Festetics Tasziló idején, aki a kastélyt az angliai kastélyok mintájára neo-barokk stílusban alakíttatta át.
Festetics György, a nagy reformer gróf nevéhez fűződik a Georgikon mezőgazdasági főiskola alapítása 1797-ben, amely Európa első ilyen jellegű felsőoktatási intézménye volt. Ugyancsak ő hozta létre a Helikon ünnepségek hagyományát 1817-ben, amelyen az akkori kor legjelesebb írói és költői gyűltek össze a kastélyban.
A Helikon Könyvtár
A kastély legféltettebb kincse a Helikon Könyvtár, amely a 18. század egyik legszebb könyvtártermét foglalja el. A kétemelet magas, körbefutó galériával ellátott terem polcain közel 100 000 kötetet őriznek, köztük számos ősnyomtatványt és kéziratos művet. A könyvtár belső berendezése eredeti, és a grófi asztalos műhely munkáját dicséri.
Kiállítások és kastélypark
A kastély összesen hat épületben hat állandó kiállítással várja a látogatókat. A főépületben a korabeli főúri világ mindennapjait bemutató termek, a vadászati kiállítás, a modellvasúti tárlat és a Pálmaház egyaránt megéri a látogatást. A kastélyparkban természetvédelmi területen százéves fák, szökőkutak és az oroszlános kút található.