A Tihanyi-félszigeten álló bencés apátság a Balaton egyik legismertebb és legfestőibb látványossága. Az 1055-ben alapított apátság Közép-Európa egyik legrégebben folyamatosan lakott szerzetesi közössége, és egyben az első összefüggő magyar nyelvű szöveg, az alapítólevél őrzője.
Az apátság története
A Tihanyi apátságot I. András király alapította 1055-ben, alig 59 évvel a honfoglalás után. Az alapítólevél az első összefüggő magyar nyelvű szövegemlék, amelyet ma a Pannonhalmi Főapátság könyvtárában őriznek. A dokumentum latin szövegébe szőtt magyar szavak és mondatrészek rendkívül értékes lenyomatai a korabeli magyar nyelvnek.
A mai barokk apátsági épület a 18. században épült, a korábbi román stílusú épület helyén. Az építkezés 1719-ben kezdődött és 1754-re fejeződött be. A templombelső berendezése, különösen a faragott stallumok és a főoltár, a 18. századi magyar barokk egyik legszebb alkotása.
Mit érdemes megnézni?
Az apátság több látványosságot kínál egy helyen. Az apátsági templomban I. András király kriptája az egyik legrégebbi in situ fennmaradt királysír Magyarországon. A múzeum interaktív kiállítása közel egy évezred történetét dolgozza fel modern, élményszerű formában. A képzőművészeti galéria időszaki tárlatoknak ad helyet.
A félsziget legmagasabb pontján álló épületből páratlan panoráma nyílik a Balatonra és a Tihanyi-öbölre. Innen látható a Balaton legszűkebb pontja, a Tihanyi-szoros, amelyen a Kékszalag vitorlásverseny hajói is áthaladnak.
A Tihanyi-félsziget természeti értékei
Maga a félsziget is különleges természeti értéket képvisel. A bazalttufán kialakult sajátos növényvilága, a levendulások és a gejzírkúpok egyedi tájképet alkotnak. A Belső-tó és a Külső-tó párosát madarak ezrei lakják, a terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Tihanyi Levendula Fesztivál minden évben júniusban vonzza a látogatókat.